A hallgatók gyakran rögzítési problémaként gondolnak a jegyzetelésre. Hogyan írjak elég gyorsan? Hogyan foglaljak össze világosan? Hogyan tartsak lépést az órán? Ezek fontos kérdések, de csak a történet fele. A másik fele később jelenik meg, amikor elkezdődik az ismétlés, és a valódi kérdés ez lesz: meg tudom találni a szükséges magyarázatot abban a pillanatban, amikor kell, anélkül hogy emlékezetből újra felépíteném az egész kurzust?
Itt válnak hasznossá a fejezethez kötött jegyzetek. Egy jegyzet sokkal értékesebb, ha a tantervnek ahhoz a részéhez kapcsolódik, amelyet ténylegesen magyaráz. E kapcsolat nélkül még egy jó jegyzet is nehezen visszakereshetővé válhat. A hallgató emlékszik a fogalomra, talán az előadásra is, de nem a fájlnévre, nem a mappára, és nem arra, melyik jegyzetfüzetbe került a magyarázat.
Miért válnak még a jó jegyzetek is nehezen használhatóvá
Sok jegyzetrendszer nem azért bukik el, mert gyenge az írás, hanem azért, mert gyenge a visszakeresési út. A hallgatók készíthetnek hasznos összefoglalókat, de ezek egy általános jegyzetfüzetben, hosszú időrendi listában vagy olyan mappastruktúrában élnek, amely semmit nem mond arról, melyik kurzusfejezethez tartoznak. A jegyzetek léteznek, de a körülöttük lévő kontextus elveszett.
Ez különösen fájdalmas a vizsga közelében. Az ismétlés szinte mindig témaközpontú. A hallgatók általában nem úgy ülnek le, hogy "el akarom olvasni az október 14-én írt jegyzetet". Inkább úgy gondolkodnak: "kell a fehérjehajtogatásról szóló magyarázatom", "kell a közigazgatási felülvizsgálatról szóló jegyzetem", vagy "kell, amit az 5. fejezethez írtam, mielőtt megoldom ezt a korábbi vizsgát". Ha a jegyzet nem kapcsolódik a fejezethez, a hallgatónak fogalomból dátumra, dátumból fájlra, fájlból jelentésre kell fordítania. Ez sok extra kognitív munka valamiért, aminek egyszerűnek kellene lennie.
Mit jelent egy jegyzetet fejezethez kapcsolni
A fejezethez kötött jegyzetek nem követelik meg, hogy a hallgatók feladják a saját írási stílusukat. A változás abban van, hogyan tárolódik és kerül elő a jegyzet. A jegyzet továbbra is készülhet előadás után, tanulási alkalom közben vagy tankönyvfejezet olvasása után. Az számít, hogy miután létezik, kapcsolódjon ahhoz a témához vagy témákhoz, amelyeket támogat.
Ez a kapcsolat a jegyzetet az általános archívum helyett a kurzusstruktúra részévé teszi. Amikor a hallgató megnyitja a fejezetet, a releváns magyarázat már ott van. A jegyzetre nem kell külön objektumként emlékezni. A téma egyik munkanyaga lesz.
Ezért működnek jól a fejezethez kötött jegyzetek más anyagokkal is. A jegyzet ott lehet az előadáscsomag, a PDF-olvasmány és ugyanahhoz a témához tartozó megoldatlan kérdés közelében. Minden elem segít magyarázni a többit.
Miért gyorsítja ez az ismétlést
A sebességelőny fontosabb, mint amilyennek hangzik. Az ismétlés minden alkalommal lassul, amikor a hallgatóknak meg kell állniuk keresni. Ha egy tanulási alkalomban tíz "hova tettem azt a jegyzetet?" pillanat van, az alkalom szétesik. A hallgató elveszíti a lendületet, a figyelem a tartalomról a visszakeresésre vált, és a nehéz témák még nehezebbnek érződnek csak azért, mert az anyagot nehéz összegyűjteni.
A fejezethez kötött jegyzetek csökkentik ezt a súrlódást, mert lerövidítik az utat. Nyisd meg a témát, találd meg a jegyzetet, folytasd a tanulást. A hiányokat is láthatóvá teszik. Egy jegyzet nélküli téma sokkal könnyebben észrevehető, mint egy hiány egy dátum szerinti bejegyzésekkel teli jegyzetfüzetben. Így a hallgatók jóval a vizsga előtt látják, mi alulépített még.
Egy Supastudy-munkafolyamat példa
A Supastudyban egy gyakorlati jegyzetkapcsolási munkafolyamat a kurzus témafájával indul. Amint a fejezetek megvannak, a hallgatók tanulás közben jegyzeteket hozhatnak létre, és minden jegyzetet a megfelelő témához vagy altémához kapcsolhatnak. Egy enzimszabályozásról szóló jegyzet például a metabolizmus alá kerülhet, míg egy tágabb összefoglaló több témához is kapcsolódhat, ha tényleg több tantervi részt fed le. Az előadásfájlok és kérdések ugyanahhoz a fejezethez kapcsolódhatnak, így a jegyzet nem él egyedül.
Ez megváltoztatja a témaoldal működését. Már nem csak címke a fában, hanem tanulási központ. A hallgató látja, mely jegyzetek tartoznak oda, mely fájlok támogatják a magyarázatot, és mely nyitott kérdésekhez kell még erősebb válasz. A vizsgaidőszakra a kurzus már nem erőforrások szétszórt gyűjteménye. Ugyanahhoz a térképhez kötött erőforrások hálózata.
Mikor kapcsolódjon egy jegyzet több témához?
Néhány előadás és összefoglaló természetesen több kurzusrészt köt össze. Ez nem jelenti azt, hogy kézzel duplikálnod kell a jegyzetet, vagy pontatlanul egyetlen kategóriába kell erőltetned. A jobb megoldás az, hogy minden releváns fejezethez kapcsolod, amelyet tényleg támogat.
Itt erősebbek a témakapcsolatok, mint a merev mappák. Egy jegyzet egy jegyzet maradhat, miközben a kurzus több pontjáról is visszakereshető. Ez a rugalmasság számít, mert az egyetemi oktatás gyakran nem tökéletesen moduláris. Egy óra több fogalmat is összeköthet egyszerre, és egy tanulási rendszernek ezt tükröznie kell.
Gyakori hibák a jegyzetkapcsolásban
Az egyik hiba a félév végéig várni azzal, hogy a jegyzeteket visszakapcsold a témákhoz. Ekkor a takarítás sokkal nehezebbé válik. Egy másik hiba túl sok mikrotémával túlbonyolítani a struktúrát, ami megnehezíti eldönteni, hová tartozik egy jegyzet. A hallgatók akkor is tisztaságot veszítenek, amikor a jegyzetrendszert elkülönítik a fájlrendszertől, mert ismétlés közben továbbra is két egymástól független térkép között kell ugrálniuk.
Végső hiba azt gondolni, hogy a fejezethez kötött jegyzetek csak nagyon kifinomult összefoglalóknál hasznosak. Nem. Még a részleges jegyzetek is sokkal hasznosabbak, ha könnyen visszakereshetők. Az ismétlési sebesség nem csak azért javul, mert a jegyzet tökéletes, hanem azért, mert megtalálható.
Mit olvass ezután
Ha a jegyzetrendszered még mindig időrend szerint szerveződik, olvasd el: Hogyan rendszerezd a tanulási jegyzeteidet téma szerint dátum helyett. Ha még építed azt a struktúrát, amelyben a jegyzeteknek élniük kell, kezdd itt: Hogyan importálj egy tantervi vázlatot és alakítsd kurzusszerkezetté. Ha most a fájlok jelentik a nagyobb gondot, a Hogyan rendszerezd az előadásdiákat, PDF-fájlokat és korábbi vizsgákat egy vizsgához a következő hasznos olvasmány. Fájl-első összehasonlításhoz lásd: Supastudy vs Google Drive és Docs a kurzusok rendszerezéséhez.
Végső tanulság
A jegyzetek megfelelő fejezethez kapcsolása azért gyorsítja az ismétlést, mert a visszakeresés rövidebb, tisztább és megbízhatóbb lesz. A jegyzet nem elszigetelt oldal többé, hanem annak a kurzusrésznek a része, amelyet ténylegesen magyaráz.
Ha ilyen jegyzetrendszert szeretnél építeni egyetlen kurzusmunkatérben, ingyen elkezdheted. Ha a munkafolyamat beállítása előtt a csomagrészleteket szeretnéd látni, látogass el az árak oldalra vagy a GYIK-re.
